Foxtrail

en
/
de
/
pl
/
hu

Vár a természet

Test, lélek és társaság: a természet jótékonyan hat ránk. És kéznél van, bennünket vár.

Fénypettyek táncolnak a lábad alatt, a lombok suhogó ringását képezik le. Lelassul a szívverésed. Mélyebben lélegzel. Arcodra mosoly ül. Elfelejted a teendőlistádat. A haszontalan munkatalálkozó miatti rosszérzés homályba vész. Az aggodalmaskodás feleslegesnek tűnik. Tíz perce az asztalt verted tehetetlenségedben. Most pedig jó helyen vagy. Nem kell a világ másik felére vagy egynapi autóútra menni. Lehet ez egy fasor munkából hazamenet, a gyermeked iskolája mellett a park, vagy a természetvédelmi terület a városhatár közelében. A természet jótékony hatású és nem kell óriási erőfeszítés, hogy elérjük.

Az első természetvédelmi területek, városi parkok létrejötte és a gazdag arisztokrácia vidéki „jólevegős” kiruccanásai óta tudjuk, hogy a természet jót tesz az egészségünknek – írta 1865-ben Frederick Law Olmsted tájépítész, a New York-I Central Park tervezője.

Tudományosan igazolt tény, hogy jótékony hatással van az ember egészségére, életerejére és mentális teljesítőképességére, ha időről időre elmerül a természet csodáiban.

Állítása ellenére, abban az időben nem álltak rendelkezésre "tudományos tények" a természet emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásairól (inkább csak általános feltételezés vagy ösztönös tudás). De most, több mint 150 évvel később, ezek a birtokunknak vannak. Japántól az Egyesült Királyságon és az Amerikai Egyesült Államokon át Finnországig végzett tanulmányok mutatták meg a természet változatos és sokrétű jótékony hatásait, a testieken át a mentális és társas hatásokig. Nem bizonyított az oka, de az emberi egészség és jóllét, valamint a természetben töltött idő közötti együttjárás elsöprően pozitív.

Jó a testünknek

Manapság, amikor a természetre gondolunk, nem csak a passzív ottlét jut eszünkbe. Általában tevékenykedünk a szabadban. Akiknek lehetőségük adódik kimenni a természetbe - akár városi parkba, akár vidéki ösvényekre - kisebb eséllyel elhízottak vagy túlsúlyosak, ami nem igazán meglepő. De az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézete (European Environmental Policy - IEEP) szerint a jótékony hatások messze túlmutatnak a karcsúbb alakon. Adatai szerint a terhes nők vérnyomása alacsonyabb lesz, 16 százalékkal csökken azon városi férfiak halálozási kockázata, akik zöld terület közelében élnek, a zöldben gazdag körzetekben született babák születési súlya magasabb, fejkörméretük nagyobb - az intézet szerint mindez a természetközeliség jótékony hatását bizonyítja.

És jó a szellemnek

Míg a testi előnyök nyilvánvalóak és jól láthatóak, a szellemiek árnyaltabbak, bár nem kevésbé feltűnőek. Az orvosok a 19. század óta hisznek a természet lelket gyógyító hatásában. Akkoriban divatos volt, főként a pszichiáterek körében, egy hét friss levegős időtöltést ajánlani a Svájci Alpokban, a tengerparti Dorsetben vagy New England vidéki tájain. Ha ma már az orvosok nem is drága kiruccanást javasolnak a zsúfolt svájci síterepre vagy Dorset horgászai mellé, de arra ösztönzik pácienseiket, hogy töltsenek minél több időt a szabadban. A Mind angol nonprofit szervezet néhány éve az Ökoterápiát alkalmazza a páciensek mentális egészségének javításáért. A folyamatban irányított csoportokban való természethez "kapcsolódás" mellett kognitív viselkedésterápiát használnak. A tevékenységek a természetvédelmi projektektől kezdve az egyszerű közös sétákig terjednek, ahol a tájat, növényzetet és állatvilágot elemzik. Hasonlóan működik, mint a japán "erdőfürdőzés" vagy mint a finn erő-ösvények. A páciensek egybehangzóan a depresszió és a szorongás enyhüléséről, a düh és a stressz csökkenéséről, az önértékelés javulásáról és érzelmi lendületről számolnak be. Az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézete (Institute for European Environmental Policy - IEEP) kiemel egy tanulmányt, melyet a Dél-Svédországi Alnarp Rehabilitációs Kertben végeztek. Egy természetre épülő kezelést vizsgáltak, melyet stressz-okozta mentális zavarok, agyvérzés és háborús neurózis kezelésére alkalmaztak. Csupán egy év rehabilitáció után a hatások egyértelműek voltak: jóllét emelkedése, csökkent stressz-szint és pozitívabb szemlélet. Messzire mutató dominóhatások is jelentkeztek: a kezelési költségek 28 százalékkal csökkentek, míg a kórházban töltött napok száma 64 százalékkal lett kevesebb.

Még a társadalomnak is hasznos

A tágabb társadalmi hatásokat most tanulmányozzák. Ezek nem merülnek ki az alacsonyabb kórházi számlákban és egészségügyi költségekben. Patrick Ten Brink, az Európai Környezetvédelmi Irányelvek Intézetének (IEEP) vezetője szerint: "Ha aktív hozzáférést adunk a természethez a közösségeknek, az javítja az egészséget, a társadalmi integrációt és nagy lépés a társadalmi és egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésében." Az Európai Föld Barátai megbízásából készült IEEP kutatás rámutat, hogy a természethez való hozzáféréssel és a közös zöld terekkel növelhető a társadalmi összetartás és csökkenthető a társadalmi feszültség. Így közös hely és identitás nyílik az embereknek, mely túlmutat az etnikai, etikai és társadalomökonómiai határokon.

De hol a csapda?

Mindez igen utópisztikusan hangzik: a válasz minden problémánkra az ablakon kinézve, odakint van. Csak oda kell jutunk.De ez nem olyan egyszerű. A világ lakosságának 70 százaléka városban él majd 2050-re. Európa már rég átlépte ezt a határt a maga 2020-ra szóló 80 százalékos előrejelzésével. Ahogy a szabad terek eltűnnek az építkezések miatt, egyre nehezebb lesz az otthonközeli természetnek helyet találni. Látva, hogy a természetközeli élet összes előnye csak akkor mutatkozik meg, ha a zöld tértől való távolság kevesebb, mint 300 méter - az előnyök pedig eltűnnek, ha átlépjük az 1 kilométeres határt - a várostervezők hatalmas kihívásokkal néznek szembe. Hogyan biztosíts könnyen elérhető természetet a növekvő létszámú városi lakosságnak? A városok már így is szétterültek egymással összefolyva. A nyomás mellett, hogy minél közelebb építkezzünk a belvároshoz, hogy csökkenjen az autós közlekedés, máris a 22-es csapdájában találjuk magunkat.

Edinburgh has 49.2% green space - the most of all UK cities.

Dr. Klas Sandell antropo-geográfus és író szerint a megoldás a fenntartható fejlődés. Az ENSZ ezt úgy írja le, hogy az "találkozik a jelen igényeivel anélkül, hogy veszélyeztetné a következő nemzedékek lehetőségét ugyanerre". Ez megkívánja, hogy a társadalom nagyobb egészként tekintsen a fejlődésre. "Utat kell találnunk élni, dolgozni és gazdagítani a természetet - magyarázza Klas. - A természetvédelem csupán az első lépés."

Svédország (és Norvégia és Finnország szintén) nagyon jó példát mutat. A Közös Hozzáférés Joga - svédül allemansrätten – segített a svédek természetszemléletének formálásában. ”Itt a természet nem egy ”vadon” dolog, ami messze van. Inkább az általános szabadtéri töltődés tere és a természetes tájjal találkozik – mondja Klas. Az egyszerűségről szól a felszerelés és az aktivitások szintjén – inkább csatangolás az erdőben, mintsem expedíció a vadonban. És a választás szabadságát jelenti.”

Az egyszerűség ötlete egybevág a tudománnyal. A kutatás azt állítja, hogy a gyakori természetjárás - bármilyen rövid is - és a zöld terek közelsége jótékonyabb hosszútávon, mint a ritka felfedezőutak a vadonban. Néhány európai város megpróbálja biztosítani, hogy lakói zöld terület 300 méteres körzetében éljenek, erre két példa Oslo és Victoria-Gasteiz Spanyolországban. "A bizonyíték erős és egyre több arra, hogy az emberek és közösségek akkor fejlődnek, ha hozzáférnek a természethez - magyarázza Robbie Blake, az Európai Föld Barátai kampányfelelőse.  - Mindenkinek szüksége van a természetre. Szabadságot ad és segít egészségesen élni".

Minél több, annál jobb

Bizonyított, hogy a természettel való szerelem sosem ér véget. Az érzés, ahogy a megbecsülés is, csak nő. Kutatás igazolta a pozitív együttjárást a természetben töltött idő és a természetvédelem iránti hajlandóság között (mellyel pedig még több időt töltünk ott). A Wildlife Trust és a Derby University Egyesült Királyságban végzett egy hónapos kutatása, a 30 Nap a Vadonban (30 Days Wild) eredményei szerint amellett, hogy a rendszeresen a szabadban mozgás 30 százalékkal emeli azok számát, akik kiválónak találják egészségüket, az is kiderült, hogy az emberek hajlamosabbak vigyázni a közvetlen környezetükre, értékelni azt és így megvédeni.

Egyensúlyba hozni a mérleget

"Minden az egyensúlyról szól - mondja Klas. - Tudjuk, hogy a fenntartható fejlődés azon múlik, hogy a közvélemény elfogadja a fogyasztásban és az életmódban történő változásokat. Ha sokcélú földterületeket hozunk létre, ahol az erdészet, az infrastruktúra, a mezőgazdaság és a lakhatás összekapcsolódik a pihenéssel, természetvédelemmel és oktatással, akkor ésszerű azt gondolni, hogy ez erősebb alapja lehet a fenntartható fejlődésnek. Jobb alap, mint az a szemlélet, mely a természetet elszigetelt és különleges helyként képzeli el, ahová néha ellátogatunk, de csak a szépérzékünk és a kaland miatt - vagyis az nem nélkülözhetetlen alapja az emberi létnek."

Akkor mit tehetünk?

Milyen gyakran jársz a természetben? Naponta? Hetente? Finnország jelenleg havi öt óra természetben töltött időt javasol, rövid, rendszeres látogatásokra osztva. Kutatók azt találták, hogy a hangulatváltozás és a figyelemelterelés csupán 40 perc alatt lehetséges. A 30 Nap Vadon kihívás (30 Days Wild challenge) az Egyesült Királyságban arra jutott, hogy nem csak a természetben töltött idő hossza számít, hanem az is, hogy mit csinálsz: megérinteni egy fa kérgét, nézni a kaptár körül zümmögő méheket, bedugni a lábujjunkat a tóba, megosztani az élményt másokkal. Ezért bátorítja mind a Mind Ökoterápiája, mind a finn erő-ösvények , hogy az ember lépjen kapcsolatba a természettel, hogy a legtöbbet kapja tőle. Az efféle gyakori, rövid természet-adagok nagyobb valószínűséggel ösztönöznek hosszabb, mélyebb és jutalmazóbb kirándulásokra nagy tájakon. Az így létrejövő visszacsatolási körök túlérnek az egyénen és a társadalom egészére pozitívan hatnak.

Amikor 2005-ben útjára indítottuk a Fjällräven Classic túrát, az volt a cél, hogy minél több ember kedvet kapjon a túrázáshoz a svéd hegyekben. De ennél sokkal több lett belőle. Ahogyan egyre többen csatlakoztak, rájöttünk, hogy a Fjällräven Classic arra ösztönzi az embereket, hogy általában több időt töltsenek a természetben. A túrára készülve bejárták a helyi természetvédelmi területeket és parkokat. Rábeszélték a barátaikat és a családjukat, hogy ők is csatlakozzanak a kalandhoz.  És lényegében ők motiváltak bennünket, hogy kiterjeszzük a Fjällräven Classic-ot Dániára, az Egyesült Államokra és Hong Kongra. Ami úgy kezdődött, mint visszafogott vadon kaland szabadtéri időtöltést egyébként is gyakorlóknak, mára annak az eszmének az  elindítója, hogy mindenki több időt töltsön a természetben. ”Szenvedélyem, hogy ösztönözzek másokat a természet megtapasztalására – mondja Carl Hård Af Segerstad, a Fjällräven Classic eseményszervezője. - A természetlátogatásnak rengeteg pozitív hozadéka van mind egyéni, mind társadalmi szinten. Természetesen a mozgás jó dolog, de azt is megmutatja, hogy mi fontos az életben. HIszem, hogy életbevágó közvetlenül megtapasztalni a természetet, mert nem gondoskodsz valamiről és véded azt, amiben sosem volt részed."

Szeretnénk, ha csatlakoznál a Fjällräven Classichoz, de persze nem egy több napos túrával kell kezdened az utazásod a természetbe. Mint a kutatás bizonyítja, csupán 40 perc a természetben jótékony hatású lehet. Annyit kell tenned, hogy kinyitod az ajtót és kisétálsz. A többit a természet megoldja.

Ez a honlap sütiket használ

Ez a honlap sütiket használt a jobb vásárlási folyamat biztosításának érdekében. A honlap használatával elfogadod Adakezelési szabályzatunkat és Süti irányelveinket. Kérjük olvasd el az Adatvédelmi nyilatkozatunkat a további információkért.